Beszámoló a 2015. évi Magyar Diaszpóra Tanács gyűléséről
A Magyar Diaszpóra Tanács gyűlése 2015. december 2-án került megrendezésre, amelyen immár második alkalommal képviseltem egyházkerületünket a Kálvin Zsinatot. A világ minden részéről több, mint 80 vezető vett részt a külhoni magyar szervezetek és egyházak képviseletében. A gyűlés legelején Orbán Viktor miniszterelnök úr köszöntötte a résztvevőket. Miniszterelnök úr beszámolójának egyik fontos momentumát emelném ki, ami a migráció témájával kapcsolatban vetődött fel. Miniszterelnök úr a következő kijelentést tette a téma kapcsán: „Védjük meg a magyar közösséget!” Örömmel tapasztaltam, hogy ez a kijelentés gyakorlatba is lett ültetve az elmúlt időszakban a Magyar Kormány által. Ezután dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár részletes beszámolót adtak a Magyar Kormány által elindított programok sikerességéről, amelyek közül több is a külhoni magyar szervezetekkel és egyházakkal karöltve működnek.
Az egyik legsikeresebb program, melyről elsőként beszámolót hallhattunk a Kőrösi Csoma Sándor program, amelynek keretében száz ösztöndíjas utazott ki a magyar külhoni közösségek segítésére és erősítésére. 26 országban munkálkodnak a kiküldött ösztöndíjasok. A programra egymilliárd forintot különített el a Magyar Kormány.
A Mikes Kelem programra is nagy hangsúlyt fektet a kormány. Ennek a programnak a lényege az, hogy a diaszpórában fennmaradt magyar hagyatékokat és tárgyi örökségeket (könyvtárak, gyűjtemények, levéltárak anyagait) összegyűjtse és gondoskodjon arról, hogy ezek a fontos anyagok Magyarországra kerüljenek. Idén tíz ösztöndíjas érkezett a külhoni magyar szervezetekhez.
A program kibővítéseként fog létre jönni az Emigrációs és Diaszpóra Központ, amely vállalja a diaszpóra gyűjtemények adatbázisban való feldolgozását, az ott élőkkel való kapcsolat erősítését, illetve állandó és időszaki kiállításokon mutatja majd be a magyar emigráció történetét.
A Juliánusz program nagyban kapcsolódik a Mikes Kelemen programhoz. E program célja a magyarság értékeinek összegyűjtése és digitalizálása.
A Nemzeti regiszter célja a magyar nemzet és nyelv megtartása. Miniszterelnök- helyettes úr elmondása szerint kb. 50.000-en kapják a heti tájékoztatót, ebből 11.000-en angol nyelven kérték. Az oktatási kerekasztalt az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai vezették, akik előadásokat tartottak az anyaországi és a külhoni magyarság életében történő oktatásról. A kulturális kerekasztal előadásaiban a magyarság fennmaradásáról és megtartásáról szóló beszámolókat is hallhattunk.
A Magyar Kormány sikeresnek tartja a kedvezményes honosítást. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr kijelentette: „Ma ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra.” Év végére mintegy 800 ezer új magyar állampolgára lesz Magyarországnak. A gyűlésen továbbá hangsúlyozták még a Reconnect Hungary program és a Petőfi Sándor program sikerét is.
Elengedhetetlenül fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez év október 23-án emlékezünk az 1956-os forradalomra és szabadságharcra. Külön kiemelném, hogy ebben az évben a forradalom és szabadságharc 60-ik éves évfordulója lesz. A gyűlésen felvetődött az a javaslat, hogy talán ez lehet az az utolsó alkalom, amikor kifejezhetnénk hálánkat és nagyrabecsülésünket mindazok iránt, akik oly sokat áldoztak a magyar népért a forradalom és szabadságharc idején. Ezt a javaslatot a Magyar Kormány vezetősége is támogatta.
A nap megkoronázásaképpen meghívást kaptunk dr. Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől az Országházba. Házelnök úr köszöntése után egy színvonalas és egyben baráti fogadásra került sor.
Meglátásom szerint a Magyar Kormány által elindított programok nagyon fontosak abban, hogy még erősebben és még hatékonyabban fenn tudjuk tartani és képviselni tudjuk a magyarság érdekeit és értékeit. Egyetértek miniszterelnök úr szavaival, miszerint meg kell védeni a magyar közösséget. Meglátásom szerint azonban ez a kijelentés nemcsak a migráció kapcsán érvényes, hanem a külhoni magyarság számára leselkedő veszélyek, úgymint az elidegenedés, az eltávolodás, és a beolvadás 21-ik századi fenyegetettségei közepette is.
Együtt és összefogva elérhetőbbé válik a közös cél és hatékonyabban tudunk munkálkodni a magyarság megmaradásáért nemcsak az anyaországon belül, hanem annak határain túl is, a diaszpórában. Emellett elengedhetetlenül fontosnak látom azt is, hogy a külhoni magyarság az egyik fő feladatának tekintse a magyar kormánnyal való hatékony együttműködést a magyarságunk fennmaradása és a további gyümölcsöző munka érdekében.